Kegyelem, a múlttól
Ha, életedben érzel, tudsz egy titkot, rejtélyes dolgokat.
Kérdeznél, de nincs kitől, vagy az illető hallgat.
Lelked érzi, hogy valami nincs rendjén.
Ha, van erőd és elszántságod a szembenézéshez, megteheted.
A csatornázás (közvetítés a múltról, az őseidről), a családállítás segít.
Utat mutat és felold.
Lehet, hogy munkád lesz még vele, de ezt már feloldozott, tiszta lélekkel, látó szemekkel fogod tenni.
Önmagadért, a múltadért és a jövődért!
ÜZENETEK, INFORMÁCIÓK
ELHUNYT HOZZÁTARTOZÓINKTÓL
Előfordulhat, hogy a búcsúzás tőlük elmarad, esetleg rendezetlen érzelmi-anyagi kapcsolatban hagynak itt minket.
Haláluk oka, körülményei kétségesek.
Talán, éppen ezek miatt még a bűntudat lángja is fel-fellobban bennük. Szeretnék válaszokat kapni, és megbékélni.
Sokakban félelem él: célszerű-e őket megbolygatni.
A lezáratlan szálak senkinek nem jók, torzóként élnek bennünk.
Ők is csak szeretetre, megértésre és megbocsátásra vágynak, mint mi, „élő” emberek.
A velük való találkozás után a megbékélt, harmonikus állapotba került lélek finom rezgései lengik körül a teret.
Ebben tudok én segíteni.
Megszületik a béke.
Kinn és benn egyaránt.
FÉNYEN INNEN ÉS FÉNYEN TÚL
Az elhunyt lelkek jelentős része zavartalanul lép át a fénybe.
Az át nem lépőkről már írtam. Jellemző, hogy intelligensen elvezetik, elnoszogatják valamelyik hozzátartozójukat egy olyan emberhez, aki segítségére lehet akadály feloldásban, mely itt tartotta valamint az átkelésben.
Előfordul, hogy valaki visszajön a fényből. Nos, nem jószántából teszi.
Többnyire az el nem engedés, marcangoló gyász, annak hergelő megnyilvánulása a hozzátartozó részéről az, ami visszarángatja Őt ebbe a dimenzióba.
Ez senkinek sem jó. Minden érintett testi és lelki szinten felzaklatódik.
Tünetek nélkül nem lehet megúszni.
Szerencsére a fájdalmas megnyilvánulások előbb-utóbb a megoldás felé terelik az ügyet. A hozzátartozónak ez egy tanulási, tudatosodási folyamat, mely a gyász, az elengedés más szintű megélését jelenti.
Így a lélek ismét visszatérhet a fénybe.
FÉNYEN INNEN ÉS FÉNYEN TÚL
A tegnapi írásom kapcsán kérdezték tőlem, hogyan lehet egy visszatérő lélek zaklatott?
Nos, látszik és érződik is.
Az érzékeken túli érzékelés témakörébe tartozik a belső látás képessége, mely lehetővé teszi a „meglátásukat”.
Az elhunytak végigjárták a földi utat. Megküzdötték, megharcolták, amit kellett.
Ezután már csak nyugalomra és békességre vágynak.
A felnőttként távozott és visszatért lelkeken a küzdelem látszik pl. a testtartásukon, arcukon, ruházatukon.
A legutóbbi alkalommal a hozzátartozóval együtt „láttuk”, érzékeltük a lelket.
Egyszerű, szeretetteli szertartás keretében, a segítségünkkel tért vissza a fénybe.
Gyerekek esetében a fény felé vágyódás mellett, megjelenik a szülők iránti sajnálat érzése.
Ezek már összetettebb esetek.
FÉNYEN INNEN ÉS FÉNYEN TÚL,
amikor a elhunyt lelke segítséget vár
Az elhunyt lelkek jelentős része zavartalanul lép át a fénybe.
Az érzékletet úgy tudnám megfogalmazni, hogy van egy zóna, melynek a túlsó oldalára jutnak át, mely rezgésileg egy sokkal finomabb létezési forma ezért fényként érzékelhető.
Az anyagi és fényvilág között maradottakról többször írtam már.
Jellemző, hogy intelligensen elvezetik, elnoszogatják valamelyik hozzátartozójukat egy olyan emberhez, aki a segítségükre lehet az átkelésben.
Mi oka lehet, hogy a lélek itt ragad a köztes területen vagy visszatér ide?
Tapasztalataim szerint számos tényezőtől függ.
Többnyire az el nem engedés, bűntudat, marcangoló gyász a hozzátartozó részéről az, ami visszarángatja a lelket ebbe a dimenzióba.
Ez senkinek sem jó. Minden érintett testi és lelki szinten is felzaklatódik.
Tünetek nélkül nem lehet megúszni.
Azonban a traumatikus vagy erőszakos halál estében, főleg, ha egyéb érzés pl. bűntudat, szégyen, neheztelés is kapcsolódik hozzá oly mértékű a lélek sérülése, hogy nincs ereje az átkelésre. Igényli a tisztázást, a bűntudat feloldását, az átkelés megkönnyítését, támogatását.
A földi világból való távozás években mért hosszának nincs köze a lélek fájdalmas érzésének csökkenéséhez és a kötések feloldódásához.
Hosszú évek múltán is érzékelhető a köztes térben maradt lélek emberi létéhez kapcsolódó fizikai és lelki szenvedés.
Természetesen a hozzátartozók sincsenek harmóniában. Éppen az Ő fájdalmas érzeteik terelik előbb-utóbb a megoldás felé a rendezetlen állapotot.
Ilyekor keresnek fel egy segítőt.
Számomra ez egy mély megtiszteltetés, mind az itt maradott, mind a lélek részéről, hogy megbíznak a segítségnyújtási képességemben.
Belső öröm, amikor a hozzátartozó is érzékeli, hogy a lélek „már nincs itt”! Megkönnyebbedik – lelkileg és fizikálisan is.
Így történt ez mai is.
Köszönöm a bizalmat!
2020-12-04
Imre Mária